NYÁRI CSILLAGKÉPEK

 Az égnek ezen a részén vonul keresztül a Tejút sávja, ami megbízható támpont a csillagképek kereséséhez.

HATTYÚ: (Latinul: Cygnus)

 

A görög mítosz szerint Phaetonnak, a napisten fiának a barátja olyan szerencsétlenül kormányozta a szekerét, hogy balesetet szenvedett és meghalt. A gyászoló Phaeton Hattyú képében nyert vigasztalást az égbolton.

LANT: (Latinul: Lyra)

 

A régi görögök hangszere volt a lyra, innen ered a műnem és a csillagkép neve is. A lantot Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia. Az egyik monda szerint ez a lant Arióné volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, az állatok pedig kivitték a partra. 

HERKULES: (Latinul: Hercules)

 

A görög mitológia szerint Herkules vagy Héraklész, Zeusz fia, dühében megölte a feleségét és a gyermekeit, ezért 12 nagyon nehéz munkát kellett elvégeznie (ezek egyike a Sárkány megölése volt, ezért szomszédja a Sárkány csillagkép).

ÉSZAKI KORONA: (Latinul: Corona Borealis)

 

Ariadné koronáját jelképezi, aki Dionüszosz felesége lett, miután Thészeusz úgy vált meg tőle, hogy kirakta egy lakatlan szigetre.

RÓKA: (Latinul: Vulpecula)

 

Az eredeti neve Vulpecula cum ansere, azaz A kis róka a lúddal vagy a A kis róka és a Lúd volt. (Egy rajzon egy róka volt, lúddal az állkapcsai között.)

DELFIN: (Latinul: Delphinus)

 

Ez a parányi csillagkép már a görögök óta delfinhez társul. Delfin mentette ki Ariónt, a dalnokot, mikor hajóján kalózok támadtak rá.

 NYIL: (Latinul: Sagitta)

 

 A csillagképet a görögök Toxon vagy Oistos néven ismerték, amit a rómaiak Sagittára latinosítottak. Az egyik monda szerint e csillagkép Herkulesnek a sassal vívott harcára emlékeztet.  

 SAS: (Latinul: Aquila)

 

 Kicsi, de nagyon szép csillagkép, legfényesebb csillaga az Altair.

KÍGYÓ: (Latinul: Serpens)

 

 A Kígyó (latin: Serpens) egy csillagkép. Egyike azoknak a konstellációknak, amelyeket Ptolemaiosz görög természettudós az 1. században a csillagképek közé besorolt. A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek: a Sepens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka). A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve.

 KÍGYÓTARTÓ: (Latinul: Ophiuchus)

 

 A kígyótartó valószínűleg Aszklépiosz (latin nevén Aesculapius) volt, aki gyógyhatású készítményeket állított elő.

 PAJZS: (Latinul: Scutum)

 

 1690-ben alkotta meg Johannes Hevelius. Az eredeti neve Scutum Sobiescii volt (Sobieski pajzsa), III. Sobieski János lengyel király tiszteletére.