ÉSZAKI CSILLAGKÉPEK

Az északi félteke lakója számára a legjellegzetesebb csillagkép a Nagy Medve, és sokan itt kezdik a csillagos ég megfigyelését.

A sarkcsillag körül látható csillagképek egész évben láthatók Magyarországról.

NAGY MEDVE: (Latinul: Ursa Major)

 

A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.

KIS MEDVE: (Latinul: Ursa Minor)

 

Az ókori görögök a Nagy Medve csillagképben és a Kis Medve csillagképekben Kallisztót és Arkaszt vélték látni.

A Kis Medvét, mint csillagképet minden bizonnyal Thalész vette át az egyiptomi csillagászatból a görög csillagképek közé. Számos nép körében Kis Göncölként ismerték: négy csillaga a kocsit, három csillaga a rudat alkotják. Ámde ez a hét csillag a Nagy Göncöl hét csillagával szemben meglehetősen halovány.

KASSZIOPEIA: (Latinul: Cassiopeia)

 

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták.

SÁRKÁNY: (Latinul: Draco)

 

A Sárkány (latin: Draco) egy csillagkép. Magyarországról egész évben megfigyelhető.

CEFEUSZ: (Latinul: Cepheus)

 

Az égbolton a görög mitológiából ismert Kéfeuszt, Etiópia (mitológiai) királyát jeleníti meg.

ZSIRÁF: (Latinul: Camelopardalis)

 

A csillagképet 1613-ban vezette be Petrus Plancius. A görögök egy teve fejű foltos leopárdnak nézték ezt a konstellációt. Jakob Bartsch vagy Jakobus Batrschius (1600-1633) 1624-ben az Usus astronomicus planisphaerium Argentinae című művében Zsiráfnak nevezte el ezt a csillagképet, és így nevezzük ma is.

HIÚZ: (Latinul: Lynx)

 

A terület Johannes Heveliustól kapta mai nevét 1687-ben: ezen a csillagban szegény, a Nagy Medvétől, az Ikrektől és a Szekerestől körülhatárolt terülten olyan nehéz bármit is észrevenni, hogy egy hiúz éles szeme szükséges.